Újabb élménypeca a Villantón

Idén is jelentkeztünk az Energoteam kupa családi versenyére, és mivel az egyenes úton (valamelyik Starleicht kupa megnyerése) nem sikerült bejutni az országos döntőbe, így egy tavat kellett választani a résztvevő horgászvizek közül, hogy a többi indulóval a házi döntőben megmérkőzve, 5 óra alatt, versenykörülmények között döntsük el, ki mehet a döntőbe. Idén erre a párommal a Villantó horgásztavat választottuk. A házidöntő időpontját a tó augusztus hetedikén délután 14-órától jelölte ki. Előzetesen voltak félémeim a kánikula hullám kellős közepén a kora délutáni órákban való horgászattól, de szerencsére végül az idő sem volt olyan borzasztó, mint számítottam rá, bár biztosan nagy szerepe volt ebben annak az enyhítő körülménynek is, hogy egy fa árnyékában húzódott meg a horgászhelyünk.

Nem mondanám hogy egy lapra tettem fel mindent, hiszen a B terv az volt, hogy kb. 20 méteres távolságban egy pontot megetetve a törésen próbálkozom, azonban  az elsődleges elképzelésem az volt, hogy a szokásosnál kicsit hosszabb előkével, kilebegtetve csalom a horgomra a halakat 60-80 méteres, vagy még nagyobb távolságból. Mivel a családi kategória szabályai megengedik a két botos horgászatot, ezért különösebb kockázat nélkül ki tudtam próbálni egyszerre mindkét módszert. Ha valaki most azt várná, hogy mindenféle furfangos etetőanyag és csalikombinációt használtam és ezt most jól elmondom, annak csalódást kell okozzak, hiszen a rövid távra főtt búzát és némi csemege kukoricát csúzliztam be, a hosszú előkésre kevert etetőanyag pedig szintén egy egyszerű és olcsó, a csali pedig gyöngykukorica volt. Volt nálam ugyan C tervre készülve komolyabb anyag is, de ezúttal nem volt szükség ilyesmire.

Az első öt percben nem fogtam semmit, kezdtem is kicsit aggódni a terv miatt, azonban utána megindult a hal robbanásszerűen! A hosszabb előkéset innentől kezdve gyakorlatilag folyamatosan húzta a hal, zömében 2 és 3 kiló közötti amurok, de közben azért jónéhány pontyot is kihúztunk. A rövidre dobott bottal mindössze három halat sikerült kifogni, igazság szerint többet akadályozott mint segített a második bot használata.

Egy gyönyörű, majdnem 7 kilós tükrös

Aznapi legnagyobb, 8,8 kg

Ugyanaz, csak "nagynak" fényképezve :)

 Munkában a csapat

Feleségem ezúttal is nagyon sokat segített!

 Nézzük a tényeket: A legnagyobb kánikulában, délután, 5 óra alatt 15 db amurt (tavaly telepített 2-3 kg közötti példányok) és 7 db pontyot fogtunk, melyek közül a legnagyobb 8,8 kg volt, gyakorlatilag egy bottal horgászva. Az amurokat rögtön mértük és engedtük vissza a kímélésük érdekében. Számtalan halat vesztettem, volt amelyik már a merítőszákból ugrott ki és lépett le. A végelszámolásnál valamivel több, mint 62 kg összfogásunk volt, ami ezúttal bőven elég volt az első helyre. Feleségem közreműködése nélkül ez nem jött volna létre, hiszen az utolsó energiamorzsájukig küzdő amurok sok alkalommal leamortizálták a felszerelésünket (és végül minket is). Két napig tartó izomláz is az élményhez tartozott, de minden perce megérte! Köszönjük Villantó horgásztó!

Az utolsó mérlegelés halai

Kívánom, hogy tapasztaljon meg hasonló élményeket akinek nem volt még ilyesmiben része!

Üdvözlettel: Balogh Laci

Fotók: Baloghné Emi és Nyáry Brigi