Régi nyarak emlékére...

Egy olyan embernek, aki nem éli át, nem éli meg a horgászat örömét, annak nem igazán lehet ezt elmagyarázni. Sajnos az elmúlt évben nem sok lehetőségem volt horgászni, ezért most magáról a horgászat élményéről tudok csak írni. Arról, hogy nekem milyen érzés ha a barátokkal eljutok horgászni. Szeretem a csendet ami körülvesz. Szeretem a természet védelmét. Számomra a horgászat maga a nyugalom. Gyermekkoromban Ráckevén a Kerekzátony-szigeten volt telkünk. A szigetre csak csónakkal lehet bejutni a mai napig is. Nincsenek autók, nincsenek motorok, de még biciklivel is nehézkes a közlekedés a keskeny, göröngyös úton.

A Sziget csücske egy nyári hajnalon

A horgászat szeretetét már a Nagypapámtól kaptam, aki egyébként is nagyon fontos személy volt az életemben. Három-négy évesen télen-nyáron kint voltunk minden reggel, este a stégen, vagy a Duna közepén lévő nádasnál csónakból pecáztunk, és a snecinek is óriási jelentősége volt, hiszen én fogtam. Akkoriban sok hal volt benne, a kedvencem a sügér volt, mert kisgyermekként még küzdelemnek számított, ha ki tudtam fogni. Az élmény a mai napig bennem van.

Én fogtam, élmény volt!

Aztán az évek múlásával olyan ember lett a párom, aki nálam is jobban szeretett horgászni (néha nálam is jobban szerette a halakat, értsd:inkább horgászott mint velem volt) De később együtt mentünk, már a gyermekeinkkel is horgászni. Minden nyáron béreltünk egy vízparti házat, hiszen a nyaralás nem nyaralás horgászat nélkül. Minden hajnalban kimentem a Duna-partra egyedül a kis horgászbotommal, a család még mélyen aludt. Akkor még csak úszós bottal pecáztam és vártam a napfelkeltét. Nem is a halfogás élménye volt fontos, hanem maga a nyugalom. Ülök a stégen az elmaradhatatlan kávéval a kezemben, nézem a csodás vizet melyet még a hullámok sem törnek meg, hallgatom a madarak csivitelését, és várom a kapást. Nézem az úszót. A nap most kezd felbukkanni. A fények színek nagyon intenzívek, festő ecsetjére kívánkoznak.

Napfelkelte

Idilli nyugalom

Csend van a hangzavarban, de ez a zaj a természet csendje. Csiripelnek a madarak, a nád meghajlik a madárkák súlya alatt, és hallani a súrlódó levelek zaját.Ugrálnak a halak, ez a vízcsobogás. Imádom. Csak Én vagyok és a természet, de nem érzem magam egyedül. Teljesség érzése jár át. Ez az óra csak az enyém, nem kell gondolkodni mi lesz később, csak kiélvezni a pillanatot. Ha halat fogok azt csak pluszt tud ehhez az élményhez adni. Lassan ébrednek a szomszédok, egy-két motorcsónak is megjelenik. De az az egy óra csak az enyém volt.

Teljesen feltöltődve indulok egy csodás napnak. Nekem ez az igazi horgászat élménye!

Ny.B.