Nyaralás a Préri tavon

 Azonban most egy számomra teljesen ismeretlen vízre tévedtem, a Préri tóra. Az út ismerős volt, mert egyszer a bojlis tavat már meglátogattam, de az 1-es tavon még nem kergettem a halakat. Érkezéskor már rögtön el is foglalhattuk a házat, ami nagyon kultúrált és felszerelt volt. Beköltözéskor már nézegettem hova, merre érdemes letelepedni, de előtte irány a halőrház.

Nagyon rendesek voltak velem, mondták akár több SZÉP kártyával is fizethetek és készpénzzel is pluszba, ekkora rugalmasságot ritkán látni ma bárhol is megmondom őszintén. Eligazítás után megragadtam egy kiskocsit és mint a málhás szamár felpakoltam a cuccaim, és még ami jött rá: Andi botzsákja és széke. Bizony ilyen sem volt még, hogy kedvesem saját botja, ágasai, szerelékei és széke jelentsen plusz terhet: most jött horgászni velem így először! Kinéztük az étteremmel átlóban lévő nagyobb placcot, így az én rodpodom és Andi ágasa is kényelmesen elfért.

Szélmentes csend és fülledt meleg

A legutóbbról megmaradt fűszeres kolbászos etetőm lefagyasztottam, ezzel indítottam a napot és egy új fish-halibut ízesítésű feeder bojlival. Andi édessel próbálkozott, ananászos feeder bojlit használt.

Egy aranyos kacsa család

Azt hozzá kell tennem nagyon meleg volt, így nem csoda hogy a halak nem voltak olyan aktívak. Viszont sorban jöttek az ötletek, epres pop-up, gumikukoricák az édestől a kolbászosig. Csináltam is egy nyerő összeállítást. Hozzájárult sikerem eléréséhez az is, hogy megfigyeltem hogy a túlparton nem ült senki és nyugodt volt a víz és láttam némi halmocorgást is.

Induljon a várva-várt pihenés

Visszatérve a csalimra: SBS M2 és a fish-halibut minibojli párosítása vetett véget a haltalanság óráinak. Húzós nyeletőfékes kapás után sikerült megfognom az első „ préris halam”ami egy 4,5 ös tükrös volt. Meglett a FIRST BLOOD.

First blood :)

 Nagy volt az örömöm,hisz a pontymatracot most avathattam fel. 15 perc elteltével jött a következő telipikkelyes áldozat, ami szintén 4 kg felett volt.

Második szép halam

Nagy öröm után ismét csalizás és visszadobás, ám ezúttal Andi is ezt a szendvics kombinációt kérte. Nem sokra rá bedobás után megjelent Balogh Laci, aki nagy szeretettel üdvözölt minket. Tanáccsal és némi etetőanyag municióval látott el, ami megmaradt neki egy előző versenyről. Édes és büdös is volt benne így a harmónia megvolt. Kis idő múlva egy érdekes kapásra lettem figyelmes, apró spicc mozgatást észleltem, mint valami kis pici kárászka. Bevágás után nem éreztem semit, míg 20 méterre nem ért ahol elkezdett megindulni a tó jobb oldala fele. Nagy meglepetésemre egy másik szerelék is a szájában volt, és kevés idő elteltével Laci merítésével a matracra fektettük a pácienst.

Szakszerű segítség egy jóbaráttól

Matracon a Préri préda

 Ez is 4 kg felett volt. Ilyen még nem volt velem hogy ennyi 4 kg feletti halat fogjak. Laci könnyes búcsút vett tölünk, de megvigasztalt hogy este meglátogat minket Doki is és készüljünk, mert nagy valószínűséggel kinéz hozzánk holnap a bojlisra. Eljött az ebéd ideje és én egy hamburgert kértem sültkrumplival, Andi pedig megkóstolta a húslevest. Nagyon finom hambijuk volt, helyben sütött friss vastag húsos tele minden jóval és ropogós zöldségekkel. És jól laktam vele ami igen ritka nálam.

Kaja után ismét kapás és ezúttal is egy telipikkelyes szép színű és formájú ponty döntött hogy kilátogat a tópartra a matracomra. 4,8 kg-t mértem, ami szintén számomra hihetetlen volt hogy csak 4 kg feletti halakat fogtam eddig. És kihangsúlyoznám hogy eddig, ugyan is rá 20 percre egy kárász nagyságú aprólék gondolta hogy felveszi a májas SBS pelletet.

A nap legnagyobb hala

A nap legkisebb hala

Elkezdtem számolni…5 hal..4 darab 4 kg-s és még csak 2 óra van. Mi lesz itt estig. Andi is folyamatosan cserélgetett és próbálkozott, azonban kapása nem volt…akárcsak nekem a maradék 5 orában. Megálltak nagyon a halak, se mozdulás nem volt, se egy kóbor huzingálás. Eljött a vacsora idő és megjelent Doki is. Ő is szivéjes üdvözletét fejezte ki és leült velünk beszélgetni. Nemsokra rá elmentek Andival az étterembe ahol megrendelték a vacsit, pizzát eszünk. Hamar meglett és hihetetlen finom volt. Vékonytésztás, tele feltéttel és az íze is mennyei volt. Én sonkás kukoricásat ettem, Andi pedig szalámisat.

Házi pizza a szabadban

 Fél fél pizzánk megmaradt és eltettük a másnapi ebédnek, mert a bojlis tóról hosszú az út a büféig. Este pakolás után volt szerencsénk látni, ahogy az afrikai harcsákat apró pellettel etetik. Ennyi bajuszt rég láttam egy helyen. Este azonban nem tudtam nyugodtan aludni. Egyrészt a tikkasztó hőség miatt, másrészt és egyben főként is az izgatottság miatt, ugyanis Zoli és párja jön reggel 6-ra és irány a bojlis tó.

Eljött a pirkadat és ébredésemkor már láttam, hogy volt pár nem fogadott hívásom. Amikor vissza akartam hívni Zolit már láttam, hogy megérkeztek, így robogtam a kis kocsiért és teleraktam a felszereléseimmel. Andi még aludt így halkan kellett közlekednem. Az izgatottságomra nem volt semmi nyugtató orvosság. Folyamatos agyalás a csaliról, a dobótávolságról, az etetőkeverékről. A 10 es és 11 es állást foglaltuk le és meg is érkeztünk a számozott bodegákhoz.

A felszerelés már a parton

Egyenlőre egy bottal indítottam, és úgy gondoltam hogy a tegnap már jól bevállt májas SBS pelletemmel kezdek. Zoli is elég széles palettával készült, a füstölt lazacostól kezdve a heringes ízesítésig. A nap jött föl, Zoli párja az árnyékot keresgélte a székével és közben az úton megpillantottam Andit is. Megébredt és kiérkezett hozzánk és mögötte nemsokkal Balogh Laci is megérkezett. Meglepetést tartogatott nekünk ugyanis tesztelni valót hozott, így eleget téve kívánságának, ezt el is kezdtük. Három féle etetőanyagot néztünk meg és igencsak nagy sikere volt. Andi is fogott szép számmal és Lacinak is becsúszott egy 16,5 kg-s ponty.

Andi egy kisebb potykával

Én személy szerint a bojlis tavon 2 kisebb kapással megúsztam a napot, Zolinak számos cibálása volt, de végül nagy hal nélkül zártunk, csak a nevelőben fogtunk szórakozás képpen rengeteg kilós pontyocskát. Összepakoltunk délután és visszafele gondolkoztam, hogy megkérdezem a  halőrt, hátha megengedi hogy egy bottal a tegnapi helyemen picit próbálkozzak.

Kérdésemre rögtön egy határozott igen válasz jött, aminek nagyon megörültem. Mégha egy tervezett egy órát is horgászok ott a helyemen már az is jó . Nem mindent vittem ki magammal, csak a nagyobbik feederem és a vödrökből 1-2 darabot a csalijaimmal. Ültem és néztem a tájat és értékeltem a nap történéseit.

Egy levezető, nyugis késő délutáni peca

Közben az egyik apuka pakolt a fiával és szóba elegyedtem velük. Kiderült, hogy visszajáró halkergető emberekről van szó, és szeretik ők is a tavat nagyon. Eltelt az egy óra amit még terveztem, de sajnos kapás nélkül, így összepakoltam és mentem mert Andi már egy jóféle hamburgerrel várt az asztalnál. Este még a halőrrel megbeszéltük, hogy a házat korán elhagyjuk, de még egy picit lógatnánk aznap is. Az éjszaka egy fokkal jobb volt, de folyamatosan amikor megébredtem és ömlött rólam a víz, az a kép jutott eszembe amin Frodó áll és kezében a gyűrű és a következő szöveg van alatta : "Nem mondom azt, hogy meleg van a szobámban, de az előbb megjelent két hobbit és behajítottak egy gyűrűt."

Másnap reggel szintén korábban ébredtem Andinál. Úgy döntöttem hagyom pihenni és sétálok egye frissen. Körbejártam az 1-es tavat ,megnéztem a stéges és kárászos tavat is, majd mire visszaértem már a párom ébren várt. Elkezdtünk pakolászni, (az aznapi fölösleges dolgokat a kocsiba) és szépen rendezetten elhagytuk a házikót. Irány az étterem egy remek reggeliért. Még első nap ahogy a szobát elfoglaltuk kaptunk 1-1 kupont ami egy kávéra vagy teára jogosít fel. Ezt kihasználva 1-1 teára be is váltottuk és megrendeltük a reggelit. Andi kontinentális reggelit kért,én pedig egy pár virslit. És kit láttak szemeink hírtelen a kinti részben?! Hát persze hogy Lacit. Le is telepedtünk kint és dumálgattunk reggelizés közben. Megbeszéltük hogy lehet hogy kijön és még egy picit pecázik és érkezik még nagy valószínűséggel Paja is. Reggeli után meg is jött, most találkoztam vele először. Igen szimpatikus csókának tűnt és kiderült az is hogy úszózni szeret és pasztázni és rettentő haltalanság gyötri, és abban bízik hogy most ez megtörik itt. Letelepedtünk egy könnyedebb pecára, de jeleztük is hogy nem maradunk sokáig, mert jön délután a vihar. Egy óra várakozá után megfogtam az első halamat az nap és mint utólag kiderült utolsót is, egy kisebb pontyocska jött a szokásos SBS M2 es pelletkémre.

Az utolsó nap halacskája

Andinak egy ejtése volt, de nem lett meg sajnos. Laci ismét felbukkant bottal a kezében. A tegnapról megmaradt etetőket tesztelgettük, csali hadakkal megspékelve. Ám sajnos hiába...1-kor összepakoltunk és leültünk ebédelni. Paja még úgy döntött marad, de az ebédet velünk töltötte. Iszonyat fülledt volt a levegő, érezni lehetett a vihar előtti tipikus fülledt légszomjas időt. Laci kezében megláttam egy limonádét amit ott helyben készítenek. Megkívántam és kértem én is egyet. Iszonyat finom volt és jól esett így kikértem még egyet….és még egyet. A harmadik limóval együtt a dupla húsos hambim is megérkezett ami remek látványt nyújtott és ízre…javasolnám mindenkinek hogy tesztelje le.

A mesébe illő ebéd

Elköszönéskor mindent hálásan megköszöntünk mindenkinek. Lacinak is hogy minden nap egy kis időt szánt ránk, a pultos lányoknak a kellemes kiszolgálásért, a halőrnek a zökkenőmentes, laza pihenés elősegítését. Pajával megbeszéltük hogy holnap egy Villantó partira várjuk majd reggel. Kocsival kiállva a személyzeti parkolóból és gurulva az út fele fájdalmas búcsút vettünk a tótól, ahol 3 nap alatt a leírtak alapján azt gondolná az ember, hogy sok dolog nem történt, de úgy gondolom igenis rengeteg élményt kaptam.

A párom most először horgászott velem úgy, hogy saját bottal és szerelékkel, Laci megfogta a 16,5 kg-s pontyát, Zolival is egy remek napot eltöltöttünk, fogtam 4 db 4 kg feletti pontyot egy nap, remek környezetben voltunk, a kiszolgálás és az ételek színvonala maximális volt. Ezeket mind összegezve gurultunk hazafele és a vihar előtt haza is értünk. Aki teheti látogasson el erre a helyre mert megéri. Rég tapasztaltam ilyen empátiát ami itt volt,,mert itt tényleg a kikapcsolódásról szól minden. Nagyon köszönök még egyszer mindent azoknak az embereknek, akik hozzájárultak, hogy a hétköznapok mókuskerekéből kiszabadulva egy felejthetetlen 3 napot eltöltsünk, csak így tovább!

Laco