Maconkai folytatás, avagy 72 óra küzdelem

Így az élelmiszerek bevásárlása, a sorsolás és a tábor felállítása a srácokra maradt. Ezt szerencsére a rutinnak és a csapatmunkának köszönhetően tökéletesen kivitelezték. 10 óra körül értek a tóhoz ahol már sok csapat tartózkodott…beszélgetések zajlanak ilyenkor még ott a sorsolás előtt…mindenki kicsit puhatolózik a többi csapatnál…sok csapat már régebbről ismeri egymást, így ők már szinte baráti viszonyban vannak egymással. Csapattársaim még egyszer átbeszélték azt a listát amit a helyekről állítottunk fel magunknak.

A sorsolásról annyit kell tudni, hogy ha egy csapat olyan helyet húz ami neki nem felel meg akkor mérlegelhet 1 percig, hogy megtartsa e vagy esetleg visszadobja azt és még egy lehetősége van új helyet húzni. Az új helyet már meg kell tartani legyen az bármelyik is. Barátaim elsőre a gáti szakasz sekély részére húztak így ezt kis tanakodás után visszadobták (az volt az oka, hogy a hűvös szeles idő és a sok csapadék miatt úgy gondoltuk a mélyebb részeken kell keresni a halakat) és éltek a lehetőséggel, hogy új helyet húzhassanak. Ez a hely végül is a C szektor 6. helye lett a II. sziget legtávolabbi pontján a halőrháztól nézve.

 Egyből hívtak telefonon és én ezt jónak értékeltem. Saját és mások tapasztalatai alapján úgy gondolom, hogy legyen az bármilyen verseny egy szélső hely nagy előny lehet, ha az adott csapat vagy versenyző  tud élni a lehetőséggel. A megnyitón a szervezők külön hangsúlyozták, hogy a szélső helyeknél ameddig víz van lehet horgászni, így ott a víz széle számít a szektor szélének. Etetni, bedobni és szákolni viszont csak a parton elhelyezett szektorszalagtól lehetett. Az állásunk bal oldalán 100 méter távolságban volt elhelyezve a szektorbója így elég nagy vízfelület állt a rendelkezésünkre. Az állásunk jobb oldalán volt egy kis öböl ami elég ígéretesnek tűnt már elsőre is. A sorsolás után minden csapat elfoglalta a horgászhelyét és megkezdődhetett a felszerelések és a táborok összeszerelése és felállítása. Ekkor még 25 fokos jó idő és napsütés volt a tónál. A srácok összeszokott munkával hamar berendezték a tábort és elkészítették a felszereléseket így a délután 3 órás kezdésre minden készen állt.

Elindult a verseny. A kezdő jelre minden csapat bevetette készségeit és megkezdték az etetést szinte minden helyen. 5 órára már én is a helyszínen voltam. Gyors kis helyzetfelmérés következett és egyből nekiláttam segíteni a további etetőanyag bekeverésében és próbáltuk kitalálni mik lehetnek ahhoz a helyek ahol a halak tartózkodnak. Kérdésemre, hogy van e már halunk a srácok csak mosolyogtak de megnyugodtam mikor már láttam kikötve a vízben egy pontyzsákot. Egy cirka 3-4 kilós forma töves pihent benne…gondoltam kezdésnek nem rossz... Volt előttünk egy nádsziget, ezt horgásztuk meg 2 bottal és a szembe parttól nem messze megtaláltuk azt a 40-50 centis törést amiről már az előzetes információk alapján hallottunk. Ezt a helyet is 2 készséggel vallattuk. Ez tőlünk olyan 100 méter körül lehetett amit szerencsére gond nélkül meg tudtunk dobni.

 Este 7 óráig lehetett a nehézetetést csinálni amit maximálisan ki is használtunk. Utána reggel hétig csak dobócsövet lehet használni. Kukoricacsíra őrleménnyel ragasztott vegyes magmixet turbóztunk fel Amorssal és fluo kukorica tejjel és ezt gombócoztuk az általunk jónak vélt helyekre. Szerencsére mindhármunk elég pontosan tud dobni így váltásban etettünk parittyával és Spomb-bal is. Ez volt a leggyorsabb és leghatékonyabb módja az etetésünknek. Mi nem használunk ilyen nagy katapultokat de így is elég hatékonyak voltunk úgy gondolom. Este hétkor befejeztük az etetést és még világosban átdobáltuk mind a 4 felszerelést. A délutáni ponty óta nem volt kapásunk még. Egy gyors vacsora következett majd megbeszéltük, hogy Zoli kezdi az alvást. Egy ember alszik éjjel nálunk 3 órát egyhuzamban és a másik kettő kint van a botoknál. Így aki alszik az teljesen ki tud kapcsolni és pihenni míg a másik 2 ember horgászik teljesen figyelemmel. Aztán ha váltás van az alvó helyen aki felkel az teljes frissességgel tudja megkezdeni a horgászatot ami éjjel nagy előnyt jelent! Ezt már több versenyen is alkalmaztuk és nekünk teljesen bevált így ezt szoktuk csinálni az ilyen 50-70 órás versenyeken. 9 körül elköszönt tőlünk Zoli így Ferivel oda ültünk a botok mellé és vártuk a kapásokat. Éjjel is 20-30 percenként át szoktuk dobni a cuccokat de még előtte kicsit megetettem dobócsővel a kis nádsziget környékét aminek jobb oldalán pihent két felszerelésünk. Kétféle bojlival etettem…egy oldódó squid-banánossal és főzött májassal 16-24mm nagyságban. Gondoltuk, hogy az oldódó bojli hamar behúzza a halakat az etetésre és ezzel nem tudjuk túletetni őket, míg a főzött golyókkal a nagyobb halakra etettünk. Már délután felfigyeltünk, hogy nagyon locsog a víz és tudatosult bennünk, hogy veszettül ívtak a kárászok. Erről hamarosan meg is bizonyosodhattunk ugyanis elkezdtük fogni a kárászokat. Ennek nem nagyon örültünk, mert pontyokat szerettünk volna fogni, de nem volt mit tenni…közben elkezdett esni is az eső amit sajnos az időjósok előre meg is jósoltak. Szelektálni nem tudtunk ugyanis minden készségünkön 10mm es pop up bojlival horgásztunk és pasztát gyúrtunk a pasztaólomra. Ez már rég nem titok ezen a vízen se, csak annyi benne a nehéz, hogy nagyon sok munkát igényel a gyakori átdobálás és még az a hátránya, hogy nem lehet vele szelektálni. De mi úgy gondoljuk, hogy fogjuk pörgősen a halakat és úgyis lesznek benne nagyok is. Inkább ezt csináljuk mint várunk 3-4 órát egy nagyobb halra. Ahogy elkezdett jobban esni az eső szerencsére a pontyok is megérkeztek az etetésünkre így éjfélig sikerült fognunk 3 db-ot a szebb fajtából. Hajnalig szerencsére folytatódott ez a tendencia, hogy a pontyok közé beugrottak kárászok is de a pontyok voltak többen szerencsére és az átlagsúlyuk is jónak volt mondható. Az eső még mindig esett de a halak szerencsére feledtették ezt velünk. Reggel 7 re már bekevert és gombócokká formált magos etetőanyag gombócok álltak készen, hogy megkezdhessük a nehézetetést. Éjjel természetesen dobócsővel minden fél órában szórtunk utánpótlást a halaknak a bojlikból. A délelőtt kicsit kapástalanul telt de szerencsére kipattant Feri fejéből egy gondolat, hogy az állásunk jobb szélén lévő kis öblöt be kéne próbálni…volt a szélén egy bokor, aminek a környékét markerrel letapogatta és szerencsére nem találta túl akadósnak így hamarosan oda helyeztünk át egy botot a távolabbi kettő közül.

Rácsöveztünk az addig használt bojlikból vegyesen és csúzlival pár kisebb gombócot is lőttünk rá. Nem akartuk túlságosan felzavarni a vizet ott de ennyit mindenképp szerettünk volna oda etetni. Az etetőanyag gombócokat csak az elejére terveztük utána csak bojlikkal akartuk etetni a helyet. Abban bíztunk, hogy talán a kárászok így annyira nem lepik el azt a környéket. Fél órán belül elhúzta egy szép ponty a cuccot de mivel közel volt nagyon végig a nádfal erőltetnem kellett amennyire csak lehetett és végül ez sikerre vezetett mert a nádfal előtt elúszó halat hamar megszákoltuk és zsákba helyeztük. Megérte ezt a helyet is megpróbálni. Sokszor mentett már meg minket egy ilyen gyors gondolat vagy helyzetfelismerés akár versenyen akár hétköznapi horgászatokon is. Közben a másik két etetést is folyamatosan bombáztuk friss etetőanyagokkal de a halak nem nagyon mutattak érdeklődést. Bíztunk a sok átdobálásban így volt olyan hogy csak találomra dobtunk valahova. Meg kellett ezt is próbálni, mert látszott, hogy tudatosan nem tudunk halat fogni az etetéseinkről valami oknál fogva. Eltelt 18 óra már a versenyből mire hozták az első részeredményt a mérlegelők…

A szektorunkat vezettük és összetettben a negyedik helyen álltunk. Ez adott egy nagy lökést mindhármunknak a nagyon rossz időben főleg. Az eső szakadatlanul esett és a szél is feltámadt ami pont eltolta előlünk a halakat. Most már még jobban meg kellett dolgoznunk minden halért. Péntek este a sok csapadék miatt elkezdték beengedni a vizet a „Kis-Maconka”-előtározóból a nagy tóba így pont velünk szembe folyt be a víz ami felkavarta az előttünk található részt.

 Ezt pozitív változásként gondoltuk, bíztunk benne, hogy talán a friss víz és a felkavart aljzat több halat hoz elénk. Egy volt a baj, hogy még mindig nagyon hideg volt és a szél sem nekünk dolgozott. A gáti mélyebb részeken fogtak szebb halakat és a nyári kikötőben is elég aktív volt 2 csapat így nagyon dolgoznunk kellett, hogy versenyben tudjunk maradni. Az eső nem szegte kedvünket, megtettünk mindent amit tudtunk. Fogtuk azért sorra a halakat, hol kárászokat, hol pontyokat, sőt még egy kis compót is sikerült fognunk. 36 óra eltelte után fel kellett adnunk a távolabbi etetésünket, mert összesen egy darav halat sikerült fognunk onnan. Feri az állásunk bal oldalán keresett markerrel egy helyet és ott próbáltunk egy koncentrált etetést létrehozni. Az főleg feldobta a csapatot, hogy sikerült 2 db tíz kilón felüli pontyot is fognunk.

 42 óra elteltével még mindig a negyedik helyen álltunk összetettben 83 kg-val, szerencsére a C szektort vezettük. Mögöttünk nagyon közel volt több csapat is így nem lehetetett feladni a küzdelmet emiatt sem meg amúgy sem. Mindenképp szerettünk volna dobogóra állni. Szombat délelőttre egészen emberi idő lett de sártengerré változott az állásunk a sok csapadéknak és az állandó járkálásunknak köszönhetően. Folytattuk rendületlenül a stratégiánkat…voltak olyan botok amiknek a helyzetén nem változtattunk de voltak kereső botok is így mindenhonnan próbáltunk egy egy halat elcsípni amik nagyon fontos kilogrammokat hoztak nekünk.

A kárászok ívása a hőmérséklet és a vízhőfok csökkenésével félbemaradt de ugyanúgy fogtuk őket mint amikor ívtak. Sehogyan nem tudtuk elkerülni őket így ők is csak nehezítették az amúgy sem könnyű helyzetünket. De nem siránkozás ez, azért mentünk, hogy megoldjuk a verseny közben felmerülő dolgokat. Kisütött a nap is így bíztunk benne, hogy sikerül a nagyobb amurok közül párat átvernünk és egy ideig a pontyzsákunk fogságába kényszeríteni őket. Szombat estére ez meg is valósult, ugyanis egy 7 és egy 4 kg-os amurt tudtunk fogni. Eltelt már ötven óra a versenyből mikor megint csak kaptunk egy részeredményt…eléggé feszülten vártuk mit mutat, mert a tó többi részéről nem nagyon voltak híreink. Azt láttuk, hogy a B szektorban 2 csapat is nagyon elhúzott meg az A szektorban a mélyebb részen is szépen húzzák a termetesebb halakat…de még mindig meg volt a negyedik helyünk és a szektor 1. Tudtuk mindhárman, hogy ez kevés lesz a dobogóhoz, így még elszántabban tettük a dolgunkat. Annak meg csak örülni tudtunk, hogy elállt az eső és kisütött a nap.

 Reméltük, hogy tudunk még a melegedő időben több amurt vagy nagyobb testű pontyot fogni de azt tapasztaltuk, hogy csökkent az átlagsúlyunk folyamatosan az elejétől. De nem adtuk fel…nem adhattuk fel…! Nem láttunk más lehetőséget mint folytatni amit eddig csináltunk csak többszöri átdobálással keresni a halat. Szerencsére mindig volt olyan hely, ahonnan tudtunk fogni de nagyon keserves küzdelem volt ez. Az utolsó reggel ott álltunk és feszültek voltunk…tudtuk, hogy akár egy hal is döntő jelentőségű lehet. A 66. órában jött a következő részeredmény…szinte remegtünk, hogy mit fogunk látni…kicsit sokkolt az eredmény ugyanis a C1 helyen nagyon jöttek fel, annyira, hogy meg is előztek minket majdnem 2 kilóval…visszacsúsztunk az összetett ötödik és a szektor második helyére.

Vasárnap délelőtt nagyon nem ment a hal nálunk bármit is csináltunk… kezdett egyre bosszantóbb lenni a helyzet, főleg, hogy hallottuk, hogy a B szektorban fogják a nagy pontyokat. Szerencsénkre azonban a másik B szektoros csapat aki elhúzott náluk megállt a hal. Ez még pluszban erőt adott nekünk és déltől megkezdtük az intenzív hajránkat. Negyed óránkénti átdobálás…pár szem bojli csövezése…pasztákból golyók készítése és a közeli etetési helyekre juttatása…ilyenekkel próbálkoztunk. Bíztunk nagyon a halakban és magunkban, hogy a befektetett munka egy kis szerencsével dobogóra segíthet minket. Nagy küzdelem vette kezdetét…az idegek játéka zajlott minden túlzás nélkül. Tudtuk, hogy a bokros helynek jónak kell lennie. Azt nem bántottuk meg, a nádszigetesen is hagytunk egy botot de a maradék kettővel állandóan máshova dobtunk hátha a kószáló halakból tudunk fogni. Eljött az utolsó óra… Feri dobott át a bal oldali pályára és miután letette a botot egyből ejtős kapás és fogott egy pontyot. Nem volt nagy de értékelhető volt és ez volt a lényeg. Egyszerre egy botot dobtunk mindig át, hogy növeljük ezzel is a fogási esélyünket, hogy 3 bot van vízben. Én következtem…kitekertem a nádszigetnél lévő cuccot és újradobtam…nem jó helyre ment éreztem…újradobás…leteszem a botot és nem telik el egy perc és kapás…szerencsére nem kárász volt hanem ponty. Nagyon örültünk neki. Fél három volt. Még fél óra. Úgy terveztük, hogy 10 percenként átdobunk még a végén hátha. Mindent vagy semmit alapon. 14.45…ejtős kapás a bokrosnál…felveszem…nem érzek súlyt…tenyeres keszeg…pff. Visszadobom…aztán átdobjuk még a negyedik botot is…elsül az is 2 perc múlva…kétkilós forma ponty. Feszült pillanatok…telnek a percek…érzem a bokornál a halat…megmagyarázhatatlan érzés…leírni nem tudom…és egyszer csak egy határozott ejtés a swingeren…felveszem és érzem a súlyt…nagyon óvatos vagyok…lazítok a féken nehogy lerúgja magát…kézzel fékezem a dobot…nagyon óvatosan húzom…csak a halat nézem…kizárom a külvilágot…látom a merítő felé úszni…most…mondom és becsusszan a hal a merítőbe. 4 körüli nyurga. Határtalan az örömöm. Ebben a pillanatban megszólal a verseny végét jelző dudaszó. Megkönnyebbülök…nem tudom még mi az eredmény de ezt éreztem. Összepacsizunk a srácokkal és mindenkin mosolyt látok. Megtettük amit tudtunk, ennél jobban nem tudtuk volna csinálni ha előröl kezdjük akkor se. Jönnek mérlegelni…10.5 kg kb a 4 halunk. Most már minden eldőlt nem tudunk mit tenni… Mondják a halőrök, hogy 4 órakor kezdődik a záró ebéd és eredményhirdetés. Kérjük őket, hogy szóljanak, hogy nem fogunk addigra oda érni mert képtelenség az egész tábort egy óra alatt összepakolni. Fél ötre érünk oda a versenyközponthoz…már javában zajlik az eredményhirdetés…rossz érzéssel nézünk össze de nem tudunk mit tenni… Hátulról előre felé olvassák fel a csapatok nevét… nagy kő esik le a szívünkről mikor Dérer úr azt mondja, hogy SZEKTOR ELSŐ és ÖSSZETETT HARMADIK helyen az FBC Carp Academy Team végzett…

Átvesszük az érmeket…megtapsoljuk az ezüst és aranyérmes csapatokat, majd közös fotók készülnek. Mindeközben senki nem kérdezi meg tőlünk, hogy kérjük e az ebédünket…nem számít nem enni jöttünk…a lényeg, hogy újra dobogón sikerült végeznünk, egy olyan helyről amit nagyon sokan leírták már a verseny elején. De kellő kitartással, szorgalommal, szerencsével és küzdeni akarással megcsináltuk! Büszkén fogadjuk a gratulációkat a Feri által meglepetésből készíttetett új csapatpulcsiban :)

            Ennyi lett volna az izgalom a cikkben..most következzen egy kis konklúzió a versenyről a mi szemszögünkből. Valami fura oknál fogva szinte nem tudtunk halat fogni az etetéseinkről. Jó, volt ez alól kivétel de ahol nagyobb mennyiségű szoktató etetés volt ott egyszerűen csődöt mondott az ami máskor már teljesen jól működött ezen a vízen. Igaz akkor 40 fok volt és napsütés, most meg 15 fok és eső széllel. Nagyon sok kárászt fogtunk, talán miattuk nem tudott annyi ponty odaállni elénk mint amennyit mi szerettünk volna. Egyszerűen hemzsegett az ívó és íváshoz készülődő kárászoktól a víz. Így utólag belegondolva, lehet nem volt olyan jó dolog, hogy elkezdték beengedni a vizet a nagy tóba. A verseny lebonyolításán jól látszott, hogy egy jól szervezett és felépített csapat végzi akik nem először csinálják ezt. A napi többszöri –akár éjjeli is- mérlegelés pedig a halak épségét szolgálja. Említést kell tenni a nagyon zord időjárási tényezőkről is ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül…az áprilisban benne van ez a szeszélyes időjárás de ez a 36 órás monoton eső széllel tarkítva nagyon rányomta a bélyegét az egész versenyre. Egy csapat össze is pakolt verseny közben és feladta a versenyt. Minden tisztelet azoknak akik kitartottak ebben az időben is és sportszerűen küzdöttek egymással!

Pár szót ejtenék az általunk felhasznált etetőanyagokról és csalikról. 20kg squid-banán oldódód bojlit 16-20 mm, 5 kg fűszeres szúnyogos bojlit 16-20mm, 3 kg fokhagymás oldódód bojlit 16-20 mm, 10 kg májas főzött bojlit 20-24,, 5 kg halliszt, 23 kg kukoricacsíra őrleményt, 10 liter Carp Academy Amorsot, 3 liter Carp Academy Fluo kukoricatejet, 9kg Bait Tech Special G Green Groundbaitet és 65 kg főtt vegyes magmixet használtunk el a 72 óra alatt. Sokaknál ez lehet kiveri a biztosítékot de egy olyan tóra ahol ilyen a halállomány, mint Maconkán nem érdemes kevés anyaggal lemenni! Örülök annak, hogy 2 ilyen baráttal csinálhattam ezt végig, mint Durda Ferenc és Morvai Zoltán, akik nélkül nem sikerülhetett volna ezt az eredményt elérni! Köszönjük mindenkinek akik szurkoltak nekünk vagy bármilyen formában segítették a felkészülésünket és magát a versenyt is!

Köszönöm mindenkinek aki elolvasta ezt az írásomat és esetleg talált benne érdekes és hasznos dolgokat amit esetleg saját horgászatai során is tud hasznosítani.

Schweininger Tamás (Tomichef)

FBC Carp Academy Team