Karácsonyi pontyok a Duna-ágból

Valljuk be, hogy a horgászok többségénél szinte elvárás a maguk és családjuk részéről, hogy a hagyományosan karácsonykor elkészítendő halételekhez szánt alapanyagot - persze többnyire pontyot - saját maguk fogják meg. Kiváló alkalom erre amikor véget ér az őszi nagy haltelepítés a Ráckevei Duna-ágon, hiszen ilyenkor sok helyen az átlagosnál jóval nagyobb az esély a halfogásra. Igen ám, de ettől a "szent" küldetéstől sajnos nagyon sokan "megrészegednek", és amikor alkalom kínálkozik rá, a naponta hazavihető mennyiséget esetenként jelentősen túllépve próbálják meg feltölteni az otthoni hűtőket. Idén is volt jó pár szóbeszéd a parton elvett engedélyek tömegéről és különféle fura sztorikról, ezért első kézből kérve információt, néhány kérdést tettünk fel a Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség ügyvezető igazgatójának, Tóth István úrnak a telepítés utáni történésekről.

- Igazgató Úr! Az idei évben is közel három hetes általános tilalom után, november 28-án "szabadult fel" a Ráckevei Duna-ág. Ilyenkor újra ezrével mennek ki a horgászok a partra, hogy részesei lehessenek a várható nagy pontyinváziónak. Sajnos azonban a helyenkénti nagyon jó fogási lehetőség sokak számára egyenlő azzal, hogy vinnének mindent, amit csak megfogtak. Úgy tudom nem volt ez másként idén sem...

 - A horgászok bizonyos része egyszerűen nem sporthorgász, hanem mondjuk ki, húshorgász. Visszataszító módon – a horgászati helyi és törvényi szabályozásait figyelmen kívül hagyva szinte megrohamozzák a horgászvíz azon szakaszait, ahol a betelepített ponty rajokban tartózkodik. A tilalom feloldása utáni első 10 nap alatt 60 fő – horgász bukott meg az ellenőrzéskor.

 - A Duna-ág egyes szakaszain nagyon szigorú ellenőrzéseket vezettek be a tilalom feloldása után, halőrök, rendőrök, polgárőrök együtt ellenőriztek a gépkocsikat is átvizsgálva. Hogyan fogadták ezt a horgászok?

- E tendencia egyértelműen megfigyelhető nem csak az őszi, de a tavaszi és nyári telepítéskor is, csak kisebb mértékben. Minden telepítéskor, illetve tilalmi idő lejárta után az ellenőrzésre jogosult rendészeti szervezetek bevonásával végzi a Szövetség az ellenőrzéseket. E szervezetekkel Együttműködési megállapodásokat kötött az RDHSZ.

 - A másik nagy és visszatérő probléma a fentieknek pont az ellentéte, azaz vannak olyan részei a víznek, ahol ilyenkor egyszerűen nem áll meg a hal, akármennyit tesznek is bele akárhol. Az ott horgászók pedig nyilvánvalóan ezért elégedetlenek.

 - Az RSD-n feliszapolódott területek nagysága jelentős. Okai ismertek, melynek bővebb kifejtését és indokait most nem részletezem – de szükség esetén a későbbiekben szívesen megteszem. A lényeg azonban az, hogy az iszapréteg egy élő biomassza, melyben biológiai és kémiai folyamatok mennek végbe. Egyik ilyen „termék” az iszaprétegben keletkező ammónium és nitrition, melynek egyik káros hatása az, hogy a hal e körzetekben tartósan nem tartózkodik. E helyeken a víz oldott oxigén tartalma is alacsony. A nagyközönség számára már ismertnek kellene lennie az ún. „Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása” tárgyú EU támogatásra számot tartó projektnek, mely a médián kívül iskolai szóróanyagon és hirdetőtáblákon is olvasható. Tartalma 4 elemre épül, melyből jelenleg az RSD parti sávból való szennyvízkivezetés van folyamatban.

Ha a többi projektelem is megvalósul, elégedettebbek lesznek a horgászok

 - Tudom, hogy a Szövetség éves szinten milliókat költ arra, hogy a telepíteni kívánt halat a horgászlétszám függvényében széthordják a Duna-ágon. Van-e ennek Ön szerint jelentősége, vagy igazából mindegy lenne, hol teszik bele a halat?

 - A Szövetség a tavaszi és nyári telepítésű halakat az RSD mellékvizeibe és az RSD ún. felső szakaszára telepíti az utóbbi években. Teszi ezt azért, mert az őszi Makádi kitelepítéskor több hal marad az alsó mélyebb víztestben, mint a felső kisebb mélységű víztestben. Ehhez az adottságokhoz és helyzethez a horgásznak és nem a halnak kell igazodnia. A jó horgász megkeresi a halat.

E témakörnél maradva figyelembe kell venni azt is, hogy telelés után tavasszal pedig a hal a felsőbb hamarabb melegedő víztestet részesíti előnyben, melyet a „biológia órája” szabályoz.

 - Várható-e 2016-ban valami nagyobb horderejű, a Duna-ági horgászokat érintő változás az idei évhez képest?

 - 2016 évben nem csak a Dunaági horgászoknak, de az ország összes horgászának nagy hírünk van! Módosult a 2013. évi CII. törvény, mely alapján Magyarország összes természetes vize horgászkezelésbe kerül. A fő és egyetlen haszonbérlő a MOHOSZ, akivel az RDHSZ alhaszonbérleti szerződést kíván kötni. Az RDHSZ 2016 évben az engedélyek árát nem emeli, de az évi fogható halmennyiséget mérsékelni szándékozik