Elsőből az első!

 A PSE Vitorlás-, és Vízisport szakosztályán belül a 2017-es évben megszületett a PSE Sporthorgász szakág. Ennek örömére és tiszteletére 2017. május 6-án meg is tartották első versenyünket a Moby Dick Horgásztó nagy nevelőtaván, melyen jómagam is részt vettem.

A verseny egy szombati napon került megrendezésre. A verseny kiírása és lebonyolítása nem sokban tért el a megszokottól, csupán annyiban, hogy a versenypálya nem volt szektorokra osztva, hanem az első három helyezett és az első hat díjazott közvetlenül a fogott összsúly alapján került ki a 37 fős mezőnyből.

A regisztráció hét órakor vette kezdetét, melyet egy ünnepélyes megnyitó és a horgászhelyek kisorsolása követett. Jómagam sok versenyen vettem már részt ezen a tavon – kisebb nagyobb sikerrel – de azt tudtam, hogy az egyes hely kihúzása reménykedésre adhat okot, mert ott általában jó eredmények - ha nem a legjobbak – születnek. Szorítottam tehát, hogy végre először ezt a helyet húzzam ki. És úgy látszik az Univerzum meghallgatta kérésemet, ugyanis tényleg sikerült kihúznom az egyes helyet, hovatovább a bátyám pedig a kettes helyet.

A megnyitó pillanatai…

… majd a sorsolás izgalmai

A kezdeti öröm után azonban egy kicsit másfajta érzés lett úrrá rajtam. Az egyes hely ugyan lehet a legjobb, de nagy felelősséggel is jár, ugyanis aki azt húzza ki ott teljesíteni is kell. Gondoltam akkor, később aztán elhesegettem ezt a gondoltat és csakis a horgászatra és a kikapcsolódásra koncentráltam. A sorsolást követően mindenki elindult az általa kihúzott hely felé és megkezdte a felkészülést a hat órás versenyre. A nagy nevelőtó bejárathoz közelebb eső oldalán lettek kijelölve a helyek ahol 37 ember kényelmesen el is fért, a tó túlsó oldalát nem is kellett használatba venni.

Készül az anyag már-már ipari mennyiségben…

… aztán kezdetét veszi a verseny

Nekem sem, és ahogy láttam másnak sem kellett sokat várni az első halakra. Amennyire láttam a tó végéből, folyamatos volt a fárasztás és szákolás, mint az urak, mint pedig a hölgyek részéről, ugyanis ebben a remek csapatban a hölgyek is képviseltették magukat, amely üde színfoltot adott a versenynek.

Enikő hala a fárasztás végén már a szákban

 A  végeredmény egy gyönyörű pikkelyes

Az időjárás is nagyon kedvező volt azon a napon. Kellemes hőmérséklet, napsütéses idő és időnként azért megerősödő, de még nem zavaró szél borzolta a tó vizét, és hűsítette az olykor fárasztás után kimelegedett, vagy éppen kapásra váró, naptól felhevült sporttársakat.

István kapásra várva élvezhette a kellemes időjárást

A 716,28 kilogrammos összfogáshoz mindenki aktívan hozzájárult. Szerencsére senki sem nullázott és távozott halfogás élménye nélkül, ami valljuk be egy nagyon remek eredmény. Ha átlagot vonunk, akkor kiderül, hogy fejenként körülbelül 19,36 kilogramm jutott minden egyes horgásztársra.

Ákos egy csodaszép tükrössel

Munkában a tó eleje

Sokan voltunk és sokféle módszerrel horgásztunk. Volt aki feederezett, volt aki hagyományos fenekező módszerrel vette üldözőbe a halakat és talán még az úszós készségek is előkerültek. Én a feeder módszer azon belül is a method feeder módszer elkötelezett híve vagyok, így ezen a versenyen is ezzel a módszerrel horgásztam.

Kétféle anyaggal készültem, mindkettő az AtomiX család tagja. Az egyik erősen halas jellegű, míg a másik pedig inkább gyümölcsös ízvilágú etetőanyag. Az volt a tapasztalatom, hogy a délelőtti órákban a halas jellegű adta a több halat, míg a délutáni órákban a gyümölcsös anyag használata volt a gyümölcsöző.

Alapozó etetéshez a halas jellegűt method mixből használtam fel, de felturbóztam egy kicsit csemegekukoricával, mikropellettel és csontival, hogy minél ínycsiklandozóbb legyen a halak számára. Etetéshez henger alakú feeder kosarat használtam és két etetést készítettem, az egyiket 10 a másikat pedig 30 méteres távolságban. Horgászat során a kettő között váltogattam, ugyanis azt vettem észre, ha sokat maradok az egyik helyen, egy idő után már csak a kárászok jönnek, és a pontyok elpártolnak. A folyamatos váltogatás ezzel szemben pedig egészen egyenletes pontyprédát biztosított.

A szerelékem a lehető legegyszerűbb method szerelék volt. Egy 45 grammos töltővel használható flat kosárból, egy nyolc centi hosszú tízes szakáll nélküli horoggal ellátott előkéből és egy 7 milliméteres csalitüskéből állt. Halas és gyümölcsös lebegő pelleteket használtam csali gyanánt, amit az etetőanyagba visszahajtva kínáltam fel a halak számára.

Éppen csalizás közben kaptak lencsevégre

Persze a folyamatos halfogás, csaliváltogatás és újabb, minél fogósabb fondorlatok kieszelése közben fél szemem mindig a versenytársakon volt, hiszen ez egy verseny és nem árt tájékozódni arról, ki mennyire sikeres és körülbelül milyen ütemben húzza. Nem is volt alaptalan a félelmem, hiszen mint a végelszámolásnál kiderült az első és a negyedik helyezett között csupán 4,06 kilogramm különbség volt.

Jani a mellettem lévő kettes pályán ezt a halat már a szákban tudhatta

A mérlegelés szépen folyamatosan zajlott, egyszer félidőben egyszer pedig a verseny végén, így is kímélve a halakat, hogy minél kevesebb időt kelljen a haltartóban tölteniük. A mérlegeléseket követően természetesen a halak visszanyerték szabadságukat, hogy mások is örömüket lelhessék majd a kifogásukban.

A mérlegelés pillanatai

Gábor a zsákmányának egy részével

Az én terítékem pedig a végső mérlegelést követően

Az utolsó mérlegelést követően természetesen mindenki összepakolt és elindult az eredményhirdetés helyszínére. Természetesen mindenki izgatottan várta a végeredményt, persze - mint ahogy az lenni szokott - a szemfülesebbek és a mérlegelőkkel végigsétáló jó fejszámolók már sejtettek valamit közvetlenül a mérlegelés után. Az eredmények kihirdetése előtt azonban még egy finom gulyás töltötte vissza belénk a horgászat során elhasznált energiát, mely őszintén szólva, kifejezetten jól esett. Az ebédet követően a bőséges és értékes nyeremények végre kikerültek az asztalra és kezdetét vette az eredményhirdetés.

Rengeteg nyeremény várta a gazdáját

Elkezdődött az eredményhirdetés

Harminchat nevezőből végül harminchét versenyző állt a képzeletbeli rajtvonalhoz, ami szintén szokatlan és kivételesen pozitív momentum, ugyanis általában kevesebben jönnek el egy versenyre, mint ahányan ezt jelezték.

A végeredmény tehát az alábbi képen festett:

Legeredményesebb PSE Sporthorgász: Takács Attila, Legeredményesebb női versenyző: Győriné Szilágyi Enikő, Legnagyobb hal: Banitz Róbert 6,91 kg.

A helyezettek a dobogónál

A teljes mezőny

Összességében remekül sikerült a PSE Sporthorgász szakág első versenye. Ahogy láttam minden résztvevő jól érezte magát, inkább volt ez egy baráti, ismerkedős esemény, mint egy véresen komoly horgászverseny. A lebonyolítás és szervezés példátlanul jól sikerült, gördülékeny volt az egész nap, s ezért nagy köszönet a szervezőknek. Ha a további versenyek is hasonló színvonallal kerülnek megrendezésre, azt hiszem, örömteli megméretetések várnak ránk a jövőben is.

Írta: Takács Attila

Fényképek: Untener Erika; Takács Attila