A VillanTó Betyárok újabb garázdálkodása

Bármit ha tesztelni szeretnék ez az a tó, ahova mindig szívesen megyek újdonságokkal. Ismét olyan élményekben volt részünk, amiben szerintem máshol ritkán adatik meg. Érdekes egy időnk volt szeptember első vasárnapján. Bejött a front de amit jósoltak, hogy stagnál és beáll az idő az nagyon nem jött be. Odafele menet még szemerkélt az eső az autópályán, majd ahogy érkeztünk a tóhoz alábbhagyott, de a szél elég szépen fújt. Érkezéskor a tógazda üdvözölt minket, akivel elég jól elbeszélgettünk kora reggel. Megtudtuk, hogy verseny is lesz és 16 hely le van foglalva egy vállalati házi rangadóra, így a hely keresése tovább bonyolódott, hisz az esti sporttársak még kinn voltak. A jól megszokott helyünktől ezúttal kicsit feljebb voltunk, de nem ismeretlen területen. Megállapítottuk, hogy mikor először horgásztunk itt közösen Zozoval, akkor itt ültünk. Mindketten újdonsággal érkeztünk és hogy mi lett a vége...siralmas kezdés után elszabadult a pokol, majd értékelés.

 Kipakolásnál már a telefonom csipogott, Balogh Laci úton van, így triós uralom lesz, jajj nektek halacsok! Hagyományommal szembeszegülve ezúttal a nagy botomat szereltem össze elsőnek, majd az új etetőkajákat szagoltam meg. Halas-betainos és epres-halas kajával készültem, és hogy ne okozzak fejfájást hogy melyiket keverjem és használjam összekevertem őket. A végeredmény elég bíztatónak tűnt, remekül oldódik, darabok jönnek fel a víz tetejére, kellemes az illata. Amíg ezeket konstatáltam, Zoli már dobott egy szebb 120 méterest. Csalinak elsőnek egy fűszeresebb pop-upot használtam, majd bedobás után elkezdtem összeszerelni az újonnan szerzett picker botom. Remek alkalom a bot tesztelésre ez a nap úgy gondoltam és a 360 as botomon lévő nyeletős kis orsómat meg is kapta. Azonban szerelés közben Zozo botja elsült. Nem cicózott a drága, felkapta és vitte a csalit. Bevágás után 10 perccel kinn volt a matracomon a FIRST BLOOD, ami ezúttal (SE) az enyém. Egy szép 6-os ponty,remek kezdés.

First blood

A nagy öröm és visszaengedési ceremónia után megérkezett Laci is. Egy botot hozott ezúttal és némi fagyasztóból kiszedett etetőkaját, meg pár csalit. Kipakolása közben megállapítottuk, érdekes egy idő van és lóg az eső lába. Ismét elsült a bot Zolinál és ezúttal se érzett könnyebb súlyt a bevágás után, mint az előző esetben. Pár perc elteltével láttuk, hogy nem „egyen” pontyot fogott. Nagy volt az öröm, hisz nem sűrűn volt olyan alkalom, hogy ennyi nagyobb halat kiszedjünk, pláne egymás után.

És a második...

Hosszas matek után, úgy gondoltam némi csali csere javítana a „remek” arányomon. Ezúttal a chilis szivás soft pelletet esett a választás. Át-át leskelődve elnéztem Laci csomagtartójában található csali arzenált szinte biztos voltam benne, hogy ő lesz a következő. De nem…Zoli ismét aktívan fáraszt. Ezúttal egy remek amurkát szedett ki. Visszahelyezése és újradobása után nem telt el 2 perc és ismét egy amur…majd rá 5 percre megismétlődött…3 amur szűk 12 perc alatt. elkezdtem agyalni, hogy mi nem mehet a kajámba, de mielőtt kijelenteném hogy ez a kaja semmire se jó, azelőtt azért alaposan körbenézve a tavon senki nem kapkod a botja után…ja de bocsánat…Zoli…ismét akaszt. Fárasztás végén már a szomszéd jött át érdekesen és feltette a szokásos 5000 forintos kérdést..MIVEL HORGÁSZTOK.. Megmutattuk neki készségesen hogy chilis szilva soft pellett és 130 méteres távolságba kb. Újabb kínos csendben töltött 5 perc után Zoli egy amurt a partra terelt. Ettől a pillanattól kezdve elszabadult a pokol... Előkaptam a szelfibotom és bizony elkezdtem jó igényesen ökörködni. Szerencsémre a társaság minden remek bulira kapható volt, így erre is. Annak ellenére, hogy lassan a délelőtt elszállt a hangulat pazar volt.

Elszabadult a pokol...

Tetőponton a hangulat!

Üdv Balogh úr, miben mesterkedik?

Viccelődtünk és átkot szórtunk, hogy majd egy jóképű kárász addig vergődik míg az is fel nem akad Zoli remek csalijára. Laci is elég sok variációt és csalit megnézett. Végső próbája ként egy rendkívül büdös de intenzív löttybe mártotta a csaliját és megsuhintotta botját. Ám ahogy lerakta, Zoli ismét bevágott egy húzós kapásra. Ezt se érezte picinek és bizony átúszott mindenki szerelékén, de senkit nem szedett össze. Merítés után ez picit nagyobb, mint az előző kettő, de ilyen még bizony nem volt, hogy három nagyobbacska halacska pihenjen ideiglenesen a merítőhálójában.

Majd a harmadik...

Ismét csaliztam, ezúttal a májas SBS pelletemet raktam fel. Gondoltam biztos bejön, hisz ezzel tavaly ezen a tavon rommá fogtam magam. Hát megmondom az őszintét ma ez se jött be...Ahogy elmélkedtem, Lacinak kapása lett, és bizony nagyon nullázásra állt a napom. A löttye segített neki és amint kiszedte a 2 kg-s jószágot elkezdett összepakolni. Kijelentette otthon ebédelne és a délutáni forma 1 is érdekli. Fájdalmas szívvel elköszöntünk tőle és úgy döntöttem ismét stratégiát váltok és….kinyitom a horgász székem és elmélkedek.

Elmélkedés

Átgondoltam a helyzetet: rossz idő, erős szél…már csak az eső hiányzott, és a helyzet abszolút olyan lett volna, mint agusztus 18-án amikor is apuval voltam a Mobyn, és ott is egy csalim ment...oppá..és az isteni szikra belém vágott. Azt a csalit meg se próbáltam még…a scopex-tigrismogyorós minibojlit. Felhelyeztem a pickerre és bedobtam. Úgy voltam vele ezt már nem csalizom ma többet, hisz jó oldódási ideje van és 3-kor terveztem a pakolást. Zoli ismét akaszt és kiszedi a sokadik amúrját, azonban nála is kicsit ritkultak a kapások, de azért megsajnálni nem fogom ( :D ) .

Nem ritka jelenet

Átkunk azonban bejött , amit Lacival mormoltunk, de erről majd a végén :D. Zolival elkezdtük elemezni a napot, mi ment és mi nem ahhoz képest amit eddig tudtunk a tó halállományának táplálkozás szokásairól. MAJD…hirtelen nyeletőfék hangot hallottam…nem hittem a szememnek… a pickeren kapás van. Bevágás után féktelen öröm lett úrrá rajtam...halat akasztottam…és az új botommal. Szépen hajlott a bot, bár ez egy finom bot, de a hal fárasztása közben éreztem, hogy nem picinyke. Merítés után konsatálnom kellett, hogy az a csali amiről nem gondoltam volna hogy működik az működött.

Az első halam!

Van az a mondásunk, hogy egy ponty nem csinál nyarat, tehát egy „ öngyilkos „ mindig van. Ugyanazt a csalit visszadobtam,  majd elkezdtem pakolászni. Újabb 10 perc és ismét kapás van, ám ezúttal kettő ráhúzás után finom ejtés. Ismét egy ponty jött, de ez pici , 1,5 kilós egyenponty. Kezdett összeállni a kép, és a nagy botomra is felraktam ezt a minibojlit. Elmostam a vödröket és ahogy leraktam őket száradni ismét kapásom lett. Hihetetlen öröm lett úrrá rajtam, hogy a harmadik halamat szedem ki a kis pickeremmel.

A boldogság kiült az arcomra :)

A merítés előtti utolsó pillanat

Merítés után a csali le is esett, így nem csaliztam újra. Szép 2-es ponty volt és hibátlan akadás.

Hibátlan akadás

Amíg szedtem szét a pickerem, folyamatosan szugeráltam a nagy botom, amin rángatós kapás lett. Bevágás után bizony nem éreztem hatalmas ellenállást, de egy pici volt…ez csak egyet jelent…kárász. Így is volt, egy jobb kárász megtalálta a kellemes csalimat. Összeszedtem minden cuccom és mentem Zolihoz elköszönni, amikor ismét húzós kapásra vágott be. Érezte hogy ez is nagy lesz, én meg úgy voltam vele, hogy bizony megvárom mi lesz a vége ennek. 10 perc elteltével megpillantottuk a kis 1,5-es pontyot, aminek az uszonyába akadt a horog, így ezért volt nehéz kihúzni őt. Nagyot nevettünk majd elköszöntünk. Kifele menet a tógazda megkérdezte mi volt, én pedig a legnagyobb örömmel kijelenthettem, hogy hibátlan, remek élmény volt. Ahogy hazaértem Zoli küldött egy MMS-t…még egy 6 kilós pontyot fogott, és utána pakolt. Megállapítottuk, hogy ilyen élményben még nem volt része. Otthon bepakolás közben értékeltem a napot, ami nem egy egyszerű, de élményben gazdag nap volt. Minden siekrült igazából. Botot leteszteltem, nem is egyszer. Zolinak is bejöttek a csalijai és az új etetőkaja kombinációja. Zárásnak annyit mondaék, ha valaki tesztelni szeretne bármit ennél megfelelőbb hely nincs, ismét köszönjük VillanTó.

A cikkből kimaradt kép:

Zozó rekordhala :D

Írás és kép: Lacoking